2019. március 4., hétfő

Huszár Gál megszólaltatott énekeskönyve

A megújult keresztyénség ötszázadik esztendejére tervezett énekmondásom kobozkísérettel, a korabeli énekmondók, prédikátor-szerzők emlékére, nemzeti költészetünk születésének dicséretére általam, név szerint Dinnyés József által szerkesztett kiadványa könyvben és hangfelvételen, amelyet 2016. esztendő napjaiban szólaltattam meg, amint a földi akarat és a Reformáció Emlékbizottsága segítő támogatása azt lehetővé tette.

Huszár Gál énekeskönyvének (1560) dalait, kottáit, szöveggel együtt kiemeltem. Az énekek szerzőit és dallamait Botta István, Csomasz Tóth Kálmán és más kutatók eredményeinek segítségével azonosítottam. Huszár Gál, Szegedi Gergely, Szegedi Kis István, Szegedi Lajos, Sztárai Mihály, Tesini Imre, Zayugróci Névtelen és sok más névtelen szerző énekeit olvashatjuk a kiadványban. Köszönet művészeti tanácsadásért Lantos Szabó Istvánnak.

Az így kapott kottasorozatot énekeskönyvvé szerkesztettem. A megújított hit énekeinek dallama, szövege alapján keresgéltem a megvalósítható eredeti előadásmódot. Tudom, hogy szinte lehetetlen a régmúlt idők módján énekelni, de a hit határtalan erőt adhat. A korabeli dallamok jellegzetes, népdalainkhoz közeli hangulatával mondja el a korabeli szerzők gondolatait.
2017-ben közel 200 településen, gyülekezetben bemutathattam a megjelenteknek régi magyar dalokat. Az énekek nemzetünk sorsát és Krisztusra mutató költészetét idézik. A XVI. század első felében szerkesztett költői antológia máig élő alkotásait tisztelettel ajánlom minden figyelmes keresztyénnek.

A korabeli szerzők hite, ereje segített tervem megvalósításában. Meggyőződésem, hogy a magyar nyelv, nemzetünk és hitünk megmaradásának énekeit szólaltattam meg.

Hangfelvételeket is készítettem, amit a könyvvel együtt adtam az érdeklődőknek. Kobozkísérettel mondtam és mondom az énekeket a könyv CD mellékletén és gyülekezetről-gyülekezetre viszem a kiadványt, Isten dicsőségére.

Dinnyés József


2019. március 3., vasárnap

Édesanyám a Kossuth rádiót hallgatta egyik éjjel...


…reggel szólt, hogy „Vári Fábián László beszélt a Kárpátaljáról, az ottani irodalmi életről, vagy inkább nemlétről. A végén egy dalt is énekeltem versei közül, tudod, ami a Kín és dac című lemezeden is elhangzik”.
Örültem, hogy örült az interjúnak. Ezek után az járt az eszemben, ha minden kortárs költő rádióbeszélgetéseik során említették volna, hogy dalokba foglaltam verseiket… szóval ez a gondolat épp, hogy átfutott az agyamon, de lecsillapítottam magam. Nem hiúságra esküdtem fel, hanem versek közlésére, életművek bemutatására és azt meg is tettem közel öt évtizeden át. Köszönöm Vári Fábián Lászlónak, hogy a riporter kérdésére pontos választ adott.
2014-re elkészítettem egy kiadványt.

Egy álom, egy terv, megvalósult gondolat!

(a Dalaim 45 éve kiadvány nyitó oldala)

Képzelj el egy klubot! A klubban asztalok, székek. A polcokon sok könyv. Olvasólámpák fényében üldögélő látogatók. Egy erősebb lámpa fénykörében hangszerekkel körülvéve üldögél a dalnok. Gitárok, koboz, tekerőlant, citera. Az asztalon a könyvek között szájharmonikák. És a dalnok énekel. Csendben. Épp, hogy hallani lehet. A dalok végén valaki egy költő nevét mondja. Az énekes lapoz, vagy rögtön megszólaltatja a verset. Sokszor ismeretlen írást kérnek. Most te szólj róla, hogy megismerjem – mondja valaki. Beszél, mi hallgatjuk. Így megy egész este. Már délután tudjuk, hogy holnap is eljövünk. Egy kicsit időzünk. Hozunk, mondunk egy-két sort. Valahol hallottuk, vagy olvastuk. Közben hallgatjuk a dalokat. Amikor nincs ott az énekmondó, mert valahova elutazott, akkor előveszik a vetítőt és ezt a DVD-t elindítják és megkeresnek egy költőt. Verset választanak. És hallgatják az énekelt verset. Énekel a  daltulajdonos, felvételről. Csendben. Épp, hogy hallani lehet. A dalok végén valaki egy újabb költő nevét mondja. Keresnek egy verset. A költő életrajzát olvassák. Így megy egész este. Már délután tudjuk, hogy holnap is eljövünk. Nem minden nap, de hetente egyszer legalább.

Gazdag digitális antológia: ötszáz év, háromszáz költő, ezernégyszáz vers

Korszerű eszköz a vetített képes tanításhoz

Egy DVD-re sűrítve 300 költő tollából 1400 énekelt vers az elmúlt 500 év magyar költészetéből, az énekekhez hozzárendelve még a versek teljes szövege, az alkotók életrajza és megannyi egyéb hasznos tudnivaló, első hallásra talán áttekinthetetlenül és kezelhetetlenül hatalmas adatmennyiségnek tűnik, de csak első hallásra. A korong elindítása után ugyanis nyomban kiderül: e gigantikus adathalmazban a megadott kulcsfogalmak szerinti keresgélés, a meghatározott szempontok szerinti kigyűjtés pillanatok műve. A Dalaim negyvenöt éve című DVD alkotója, az énekes-gitáros-zeneszerző Dinnyés József szerint a versek egyszerre olvasása és hallgatása igazán hatékony eszköz a szövegek gyorsabb befogadásához, megértéséhez.
– Elmondható a gyűjteményről, hogy magyarlíra-összes?
– Nem mondható el róla, hogy a magyar líra összese, és az sem, hogy lexikon, tankönyv vagy szöveggyűjtemény. Egyszerűen a közel fél évszázad során felgyülemlett és megzenésített versélményeim sokasága, a teljes gyűjteményem keresztmetszete, amelyből könnyedén kifürkészhető a mögöttünk lévő fél évezred magyar irodalomtörténete és történelme. A költő ugyanis minden esetben szemtanúként alkot, az ő valóságszemlélete, valóságábrázolása pontos képe annak a pillanatnak, amikor a verse megszületett. És éppen ez a DVD egyik fő célja: hogy a verseken túl a költők korhű társadalomszemléletét is bemutassa, megismertesse. Ezek a szemléltető költemények tehát, időrendi sorrendbe helyezve, az irodalom mellett a magyar történelmet is közelebb viszik a nézőhöz-hallgatóhoz.
– Mi volt a DVD elkészítésének a legfőbb ösztönzője: felismerte a fiataloknak a digitális világhoz való közel állóságát, összegezni szerette volna a magyar költészetet vagy összegezni szerette volna a saját munkásságát?
– Sokat törtem a fejem, hogy hogyan tovább. Egyre idősbödöm, most már nem futkározom lobogó tekintettel városról városra, ahogy huszon-, harmincévesen tettem, hatvan fölött meg kell gondolnom, hová menjek és mivel foglalkozzam. A lázadásnak, a harcosságnak is megvan a maga ideje, és most már nekem kell puskaport adnom a fiatalok kezébe. Ők azonban már nem kőbaltás módszerrel vívják csatáikat… Ezért készítettem el számukra ezt a huszonegyedik századi eszközt.
– A böngészés során azt tapasztaltam, hogy a DVD használata meglehetősen egyszerű, a számítógép terén kevéssé jártas felhasználó számára is könnyen kezelhető.  
– Az ábécé betűi mögött értelemszerűen a költők sorakoznak, az ő fényképeikre kattintva pedig előbukkan a lemezen található versek sora és rövid életrajzuk a megjelent könyveik felsorolásával. Az adatok képes vezetésével a tartalmat csoportokba rendezve ismerhetjük meg, és természetesen a szerzők, illetve kulcsfogalmak szerint kereshet is verseket, életrajzi adatokat az érdeklődő, valamint végezhet saját kigyűjtéseket. A legkülönbözőbb szempontok alapján hozhatunk létre csoportosításokat: kikereshetjük például az egykorú költőket, avagy az egy korban élt költőket. Tudjuk-e például, hogy a XVIII. század három költője, a magyar királyi testőr, Hunyad megye főbírájának fia, Barcsay Ábrahám, a pálos szerzetes és tanár Ányos Pál, valamint a főispán és tábornok Orczy Lőrinc milyen jó barátok voltak, és hogy ők viselik a deákos triász nevet a magyar irodalomtörténetben? Biztos vagyok benne, hogy a DVD-n lévő egyes tartalmak felfedezésével a könyvespolc felé terelhetjük az érdeklődőket.
– A kiadvány kétségkívül új és talán egyedülálló is az irodalmi ismeretterjesztés kiadványai között.
– A versszövegek egyszerre olvasása és hallgatása jó eszköz a gyorsabb megértésükhöz, a hangos-énekes-zenés és az írott betűs megjelenés megkönnyíti az elemzést, a fogalommagyarázatot, miközben a műnemek, műfajok és korszakok is jellemezhetők, s mindehhez jó ráadás az életrajz. Ha van a tanteremben kivetítő, egészen könnyű dolga van a tanárnak az általános iskola alsó tagozatától egészen az emelt szintű érettségire való felkészítésig, a kötelezőkből is nagyon sok ott van ugyanis a lemezen. S túl a kötelezőkön kéznél vannak az ajánlottak, sőt az eddig kevéssé ismertek vagy a teljesen ismeretlenek is.
Folyamatosan járom az iskolákat és tapasztalatom szerint a mai korszerű tantermekben lévő interaktív tábla igazán kiváló eszköze a DVD alkalmazásának, ha pedig az oktatási intézménynek szervere is van és az állományt azon elhelyezik, akkor bármelyik tanteremben és a könyvtárban is bármikor előhívható.

– Végső soron tehát legfőképpen iskoláknak ajánlható ez a gazdag digitális antológia?
– A versgyűjtemény az általános és középiskolai irodalom- és történelemoktatásban hasznos tankönyvi segédlet, kiegészítő lehet, de ragyogóan használható osztályfőnöki órán és különböző tematikus foglalkozások során is. Ünnepi megemlékezésekre való felkészülésekkor a szervezők, rendezők számára is igen jó támaszték, hiszen iskolai és egyházi ünnepeink mindegyikére kínál alkotást, ezekre rövid böngészés után akár szerkesztett összeállítás is készíthető. Iskolai könyvtáros tanárok, közkönyvtárosok és könyvtárlátogatók is nagy hasznát vehetik, hasonlóképpen olvasókörök, bibliakörök, honismereti-helytörténeti körök, szabadiskolák, művelődési egyesületek és az egyre gazdagabb tartalommal bíró múzeumpedagógiai műhelyek is nagy haszonnal „lapozgathatják”. A versbarátok pedig egyszerűen feleleveníthetik valamikori versélményeiket és újakra tehetnek szert.
Tinódi Lantos Sebestyén módszere – egy szál hangszer, vers, gondolat és történet –, a vers dallama és a dalok versei értelmi és érzelmi küldetést teljesítenek. Egyszerű eszköz a dal, de könnyebb vele célhoz érni. A cél pedig a műben rejtőző üzenet felfedeztetése. (Dalaim negyvenöt éve. DVD ROM. Készült a Nemzeti Kulturális Alap [Miniszteri támogatás] alkotói ösztöndíjának támogatásával. Szerkesztette, zenéjét írta és előadja: Dinnyés József.                                                                                                                             
                                                                     Írta Varga Gabriella

Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész lektori jelentése

„Dinnyés József dalai az önmagunkkal való találkozás lehetőségével kecsegtetnek, a derűvel megélt élet mindennapjait és ünnepeit húzzák közelebb a szemhatárunkhoz. Tőle megtudhatjuk, hogy a kultúra az egyetlen dolog, amelynek minél szaporább fogyasztása nem annak megszűnésével fenyeget, hanem éppenséggel gyarapítja magát a kultúrát. S természetesen gazdagítja magát a fogyasztót.
Különleges olvasatot tart kezében az olvasó-hallgató, amikor Dinnyés József ötödfél évtizednyi munkáit szemlézi. Egy ősrégi műfaj, a dalolt vers elevenedik meg minden percben a (ráadásul) számítástechnikai értelemben is innovatív és attraktív DVD-t gépünkbe téve... A különböző lehetőségek, melyek többféle struktúrában teszik pillanatok alatt áttekinthetővé a rendszert s a (dal)költészetet, már-már a magyar líra végtelenségének képzetét keltik bennünk. 

Dinnyés József DVD-jét forgalmazásra rendkívül alkalmasnak tartom, sőt az iskolai és közkönyvtárak számára azonnal megvásárlásra javaslom. Továbbá nemcsak tankönyvi segédletként gondolom kitűnően alkalmazhatónak az általános és középiskolai (irodalom)oktatásban, de jó szívvel adnám minden magyar középiskolás kezébe érettségi ajándékul.”


2019. március 1., péntek

Kétezertizenkilenc március elsején a kezdeti évekre gondoltam

     Ötven éve nekifutásból kezdtem a verséneklésnek. Kortárs szegedi költők verseivel ismerkedtem 1966-ban. Rá egy évre, 1967 őszén bevonultam és a kaszárnya könyvtárában találtam egy XIX. századi költők verseinek gyűjteményét. XX. századi gondolataimra kaptam választ az akkor alig ismert költők verseiből. Az idő lassan telt. A könyvek nélküli hetekben saját szövegű dalaim verseivel bíbelődtem. A rímes/ritmusos és tagoló olvasatban írt versek újabb és újabb dallamokat csaltak elő a gitáromból. Kis gyűjteményem elneveztem A virágkertész gyermekének gondolatai a zöld szín rabságában című szövegkönyvnek. Segített elszakadni a hadseregtől.  
Öreg katonák némelyike azt kérte, hogy olyan dalokat írjak, amitől beindul a nemi élete. Egy másik balladát kért. Abban az időben volt a San Frasiscó-i zenés tüntetés a békéért és toleranciáért, valamint a szabad gondolkodásért és a szerelemért. Megjelent egy-két újságcikk is a óceánon túli eseményekről. Írtam is e szerelem virágairól dalokat és kicsi énekeket, amit szívesen hallgattak a legények. 
       Később, amikor a prágai tavasz eseményei bekövetkeztek, azaz minden "testvéri" tank feldübörgött, Juhász Ferenc Himnusz-töredék című versét hozta a posta. 

                                Juhász Ferenc
                                Himnusz-töredék
 
                                Emeld föl fejedet
                                      büszke nép.
                                Viselted a világ
                                      szégyenét.
                                Emelkedj magasba
                                      kishaza,
                               Te, az elnyomatás
                                     iszonya.
                               Emeld föl szívedet
                                    nemzetem:
                               lángoljon a világ-
                                     egyetem!

A III. zsoltárral összekötöttem. Senki nem vette észre, hogy az Ószövetség a Varsói Szerződés gyalázatát megszólítja a régi énekben Isten, Dávid király, a hívő ember.

Dav. Solt. III. SOLTAR.
Könyörgése Dávidnak Absolon ellen.
 
OH melly sokan vagynak. A’kik háborgatnak Engemet, én Istenem! Nagy sok ellenségim, Es sok gyülölöim, tusakodnak ellenem. Sokan azt alítják, Lelkemröl azt mondják: Veszett ennek ö dolga, Segétsége nintsen, Mert elhagyta Isten, Igy szólnak bolond módra.

Mert te én Istenem Paisom vagy nékem, Ki életem megmented, Es nagy tisztességre Fejem ditsöségre Idövel felemeled. Te hozzád UR Isten Kiáltok szüntelen, Es te megvidámítasz, Meghallgatsz kedvedböl, Sion szent hegyéröl Nagy segedelmet nyújtasz.

Ha ágyamban nyugszom, Csendesen aluszom, Nintsen semmi félelmem: Midön felserkenek, Semmin nem kesergek; Mert Isten öriz engem. Ha száz ezer népek Mind környül vennének, Jóbb és bal kezem felöl, Ha rám ütnénekis, Nem rettegnék mégis Semmi veszedelemtöl.

Kelj-fel Uram tarts-meg, Ellenségim vond-meg, Megtörvén ö fogokat: Mind öszve paskolod Es artzúl tsapdosod Az Isten utálókat. Tsak te vagy az Isten, Ki minden szükségben Megtudsz szabadítani, Ki a’ te sereged, Megtartod, szereted, Es megszoktad áldani.
     
        A két esztendőt az olvasás segítette legyőzni. Sikerült irodalmi kalandozással eltölteni a napokat. Társamul szegődtek a költők, a regényírók. A dallam és a vers zeneiségét követő nyomozások még a népszerű popzenét is elfeledtette velem. Sikerült szabadversek sorait úgy rendeznem, hogy a vers tengelyét megtaláljam. Kitaláltam a "vers-zenét", amiről semmit sem tudtam 1969 előtt.  Szakaszok, ismétlődő refrének, taps és mosoly, ennyi volt. 
     Attól kezdve szöveg, újabb gondolat és metaforák, napi történelem, évek eseményei, liturgikus kalandjai, az események visszavonhatatlan igazságtartalma meggyőzött, hogy új utakat kell járni. A világtól, hazámtól, az engedélyektől, a közönségtől függ minden. 
        A leszerelés után a költőkhöz elvittem megénekelt műveiket. Most, hogy így ötven év távolából beszélek/írok erről a nyavalyás két esztendőről, még magam is azt hiszem ilyen könnyen ment. Nem volt könnyű, de a dalok gyülekeztek, a versek és a költők megszólíttattak az előadásaimon. 


Kitaláltam a daltulajdonos elnevezést. Nem kellett volna, de a versek megvédtek, hogy besoroljanak bárhová. Nem lettem a szocialista kultúra napi énekese, annak ellenére, hogy hívtak klubokba, kultúrtermek teltek meg, rendhagyó irodalom órák része, előadója lettem. Segített az énekelt versek műfaja. 
       Mások is illesztettek dallamokat versekhez, tematikus előadásokat is kezdtek szerkeszteni, de a zsoltárok nyomán szerkesztett irodalom véglegesen elkötelezett művésszé nevelt engem. Ezért Istené a dicsőség!