KÖNYV és CD bemutató

Deák Mór HITTELENÍTÉS
és Dinnyés József VISSZATÉRÉS
könyv és CD bemutató

Megrendeléseket a daltulajdonos@gmail.com címen fogadjuk
Deák Mór HITTELENÍTÉS és Dinnyés József VISSZATÉRÉS
könyv és CD bemutató 2800.- és a postaköltség

A HUNGAROVOX Kiadó és az Aranyalmás Kiadók gondozásában megjelentek a kiadványok.

Jegyzetem és ajánlásom a koncerthez:

Engem, ha megtalál a vers, én a versben megtalálom a dallamot. A dallam kézen fogja a hallgatót és megkeresik a költőt. Együtt hárman a költő, a hallgató és a vers megváltoztatják a világot, de csak akkor, ha engem megtalál a vers. (Dinnyés József)
 
Deák Mór ajánlása a dalokhoz:

A sötétben kitágul a pupilla, s még ez sem elég. Nem látunk jól. Aztán egy villámlás beleégeti a retinánkba azt, ami körülvesz bennünket, pengeélesen, fájdalmasan. S utána csak még nagyobb lesz a sötétség. Talán a versek is villámok. Égetnek, élesek, fájdalmasak. Talán Dinnyés Jóskával közösen sikerül oszlatni a sötétséget.

Várom/várjuk a dátumajánlatokat, hogy folytathassuk a közönségtalálkozók szervezését.

Üdvözlettel
Dinnyés József és Deák Mór

1068 Budapest, Benczúr u. 3.
30 851 6789
daltulajdonos@gmail.com 

Az előadás plakátja

Válogatás kiadványaim közül

Kedves Olvasó!

Barátaim!

Kiadványaim tartalomjegyzékét: CD címét, dalok és szerzőinek névsorát a karantén áldásos magányában összeírtam és az érdeklődők a blogomban (naplómban) megtalálhatják.
Aki vásárolna, kérem a lap alján található megjegyzés rovatba írjon értesítést. Bármilyen más üzenet is jó! 

Ez a CD (2000.-) LP (3500.-) formátumban is kapható

 

 P. nagy Ferenc, Tihanyi Gyula és Ébel Attila volt a nagy trió, akikkel a lemezt készítettük.
 Ők sajnos már nincsenek velünk. (1200.-)

 Három részes CD.  Az első saját szövegű dalok gyűjteménye a Küzdelemről. (1200.-)

 Három részes CD.  A második költők versei a Küzdelemről. (1200.-)

 Három részes CD.  A harmadik a zsoltáros Dávid énekei a Küzdelemről. (1200.-)

 Harmincnégy dal a kortárs költészet alkotóinak verseire. (1200.-)

 A kortársság nem csak a fizikai együttlét,  hanem a lelkiekben is követeli helyét. (1200.-)

 Az 1849-es bukás után a költészet kereste hangját,  az olvasót, a hazát! (1200.-)

Kiegészítés nemzeti ünnepünk dalaihoz. (1200.-)

  A Hetek költői közül. (1200.-)

 Kárpátalja költője. (1200.-)

  Kárpátalja költője. (1200.-)

 Szenci Molnár Albert Psalmus Ungaricus (1200.-)

 Szenci Molnár Albert Psalmus Ungaricus (1200.-)

 Dalaim (1200.-)

  Dalaim (1200.-)

 12 dal Garam Dániel, Rósz György, Tóth Béla Tamás és Fülöp László támogatásával. (1200.-)

 Rósz György hangszerelte a dalokat. (1500.-)

 A fohász nélkülözhetetlen, ahogy az imádság is, 

de énekszóval megemelkedik mindkettő. (1200.-)

 A Hangfoglaló program  településeinek közönségétől kapott versek kiadványa. (1200.-)

 Angyalföld költője. (1200.-)

 A Hetek költői közül. (1200.-)

 Az evangélikus költő verseit örömmel énekeltem. (1200.-)

Sárospatak fogadta a Beregszászról érkezett költőt. (1200.-)

 A Kanadában elhunyt költő énekelt versei. (1200.-)

Az Exkluziv Music kiadása.  Varga Mihály szerkesztette. (1200.-)

 100 dal 4 CD és a szövegkönyv. (3000.-)

 Kaiser László interjú kötete, amit írásaimmal egészítettem ki. (1500.-)

300 költő 1400 megzenésített  verse és életrajz,  megjelent könyvek jegyzéke. 

Kész adatbázis versbarátoknak. Pendrive-on is. (10000.-) 

 92 vers kottája és a CD,  amiről meghallgathatod a könyvet mp3-ban. (2100.-)

Gülch Csaba verses könyvét 18 dallal egészítettem ki,  a könyv végében lakik. (2000.-)

ANYANYELVÉNEK

2019. szeptemberétől olyan hét hónap kezdődik, ami próbára teszi eddigi tapasztalataimat. Hét különböző közösség elé állok dalaimmal. Ők még csak nem is közösség, csak épp egy-egy település lakói. Többnyire ismerik egymást. Ami közös bennük: ismerik dalaimat. Kiírtak egy pályázatot. Talán olyanok, akik jól tudják, miért és mit írtak, talán nem is sejtik mit rejt a kiírás. 

"A magyar nyelvű dalok megőrzésének, megismertetésének, értelmezésének támogatása, a magyar nyelvű dalszerzés kultúrájának támogatása, a magyar nyelvű dalok népszerűsítése, bemutatásuk elősegítése, ezáltal a magyar nyelvű dalok elismertségének és értékének növelése. A magyar nyelvű dalok megőrzésének, megismertetésének, értelmezésének támogatása, a magyar nyelvű dalszerzés kultúrájának támogatása, a magyar nyelvű dalok népszerűsítése, bemutatásuk elősegítése, ezáltal a magyar nyelvű dalok elismertségének és értékének növelése."

Aki ennek a munkának elképzeli nehezét, talán bele sem kezd a pályázat vázlatának körülírására, megvalósításába. Mégis belekezdtem. Imádkoztam Istenhez, kértem támogatását. 

ANYANYELVÉNEK
Legyél te is daltulajdonos!

Anyanyelvének címmel 200 dalban 500 évünkről hét előadást és kísérő összeállítást hallgathatnak az érdeklődők. A kísérő részek dalait az elmúlt 50 évben írt műveimből válogattam.

Első találkozás
Anyanyelvről írt versek gyűjteménye
A kísérő összeállítás – anyanyelven elmondott tapasztalatok énekei

Második találkozás
Mohács után megholdulni, túlélni! (XVI- XVII. Század)
A kísérő összeállítás – Hazáról és otthonról

Harmadik találkozás
Megújhodás vagy felvilágosodás? (XVIII- XIX. század)
A kísérő összeállítás – Érzelmes énekek

Negyedik találkozás
Ádvent hónapjában egyedüli segítség a szépen szóló nyelv.
A kísérő összeállítás – Hittel és dallal

Ötödik találkozás
Kiket követünk? Mit csinált, mit olvasott dédapánk, nagyapánk?
A kísérő összeállítás – Szellemi önvédelem

Hatodik találkozás
Kik vesznek körül? Kortársak.
A kísérő összeállítás – Szellemi környezetvédelem

Hetedik találkozás
A Szabadság, szerelem dalai
A kísérő összeállítás – A szeretet mindenkié

A kezdeményezés szeretne segítője lenni azoknak a dalszerzőknek, akik az énekelt magyar verset előnyben részesítik.

Megdöbbentő felismerésben részesültem Isten akaratából. Ötven év után ötszáz év magyar nyelvű költészetét, történelmét, zenei ízeit be tudom mutatni. Közben saját szövegű dalokkal, szinte csak széljegyzetként írtam dalszövegeimet. Néha csak versnek, egy-egy szakasznyi gondolattal építettem alapzatomat, amire büszkén állhatok.

Amíg a hét hónap eltelik, az ANYANYELVÉNEK előadásaival, azokra a kérdésekre kell választ adnom, amire mindig szerettem volna választ adni. 

Feltétlen meg kell írnom a nagyközönségtől kapott díjaim értelmét. Valóban megérdemeltem a díjakat? Valóban viselnem kell közösségem adományait?

Mit örököltem, tanultam a költői szövegektől, a szövegek sugalmazta dallamoktól?

Kiknek adhattam tudásomból? Kiknél találtam általam létrehozott értékek nyomaira? Vannak követőim? Ők tudják-e, hogy miattam váltak értékesebb művészekké? Előadóművészi előbbre jutásukban segítette-e példám, munkásságom?

Alaptémáim, alapgondolataim nyomait kell megismernem, felfedeznem.

Sokat kell írnom, dalolnom:

- elsősorban le kell zárnom a költészetből merített repertoárom. Versek évszázadait idéző összeállításokat kell szerkesztenem, mert ez lesz a lírai-zenei hagyatékom, tevékenységem.

- másodsorban az alaptémák nyomán újabb művek és a régebbi alkotások módját ki kell emelnem a műhelymunka fázisából.

- összeállított előadások koncertjeit kidolgozott előadásmódját kell véglegesítenem.

- ha idáig eljutok, akár meg is halhatok!

Monológ daltulajdonos módra

Dinnyés József
Monológ daltulajdonos módra

Engedjék meg, hogy „kifaggassam” magam arról, hogy mit keresek én az énekelt versek világában. Egyszer önéletrajzom bevezetőjében hovatartozásomat így írtam le: „Költők között zenész, zenészek között költő vagyok. Népem egyharmada szülőföldjétől megfosztottan, más népek fennhatósága alatt él. Önmagam veszteném el, ha a világízlést képviselném és elfutnék nemzeti hagyományaim elől. A Balkán zenei stílusa nem szolgálja, az angolszász muzsika prozódiája megtöri nyelvünk ritmusát. Az utóbbi 300 évben a német zene, értékeivel együtt, elvetette, átigazította még népdalainkat is. A liturgikus egyházi latin zene, Istennek köszönhetően, csak a költészetre hatott, az ősi zenét meghagyta a népnek. Megmaradni magyarnak, hogy felismerjen az erre járó kíváncsi kultúrember, többszörös energiát igényel. Múltunkat átírták és tönkretették. Jövőnket a környező népek elpusztításra ítélték. Megmaradnunk Európában csak következetes munkával lehetséges. Önmagunkat kell felmutatnunk az idő szentháromságának jegyében.” Ugye, ez már inkább ars poetica, mint önéletrajz.

Az előadóművészek és a vers

Az irodalomoktatás nem nélkülözheti a támogató segítséget. A segítség az előadóművészek újraértelmező képességétől várható. Ők az alkotások újabb rétegeit mutatják be. A zeneszerző, az énekes, a színész, a versmondó más és más nézőpontból értelmezik a műveket. Ezek hatása, felhívó ereje, indulati töltése újabb és újabb rétegeit nyitják fel a költői műveknek.

A történelem és a vers 

A vers értelmezésének támogatására a történelem ismeretére, ismertetésére is szükség van. Ez a háttér segíti az olvasót, a hallgatót, hogy elhelyezze a művet és alkotóját az alkotás megnevezhető idejére. Azt az időt kell megismerni, amikor a mű született és alkotója üzent, megállapított, javasolt valamit, amit rábízott az olvasóra. 

A jelzők, az igék, a főnevek a versben

A vers hangulatát nemcsak a témája határozza meg. A megszemélyesítő szép szavak, a cselekvő gondolatok, a szereplők hovatartozása mind megannyi jegy, amelyről a költő gondoskodott, hogy témáját könnyebben megismerhessük.  

A nyelv és a vers ritmusa

Az anyanyelv és a tájnyelv együttes ritmizálása segíti a versolvasót. A költő anyanyelve és a nemzet köznyelvének olvasói szokása között alkalmanként nagy a különbség. A költő által beszélt hangzó nyelv dönti el a vers ritmusát, amit a költő korának, születési és nevelő helyének ismerete segít megidézni. Hagyományőrző dalaink a példa rá, hogy a dallam hosszú és rövid hangjegyei miként alkalmazkodnak - versszakok ismétlésekor - a szöveg rövid és hosszú szótagjainak változásához. Mellérendelő, egyenrangú a magyar dal ritmusa, a szöveges ének dallam-szöveg viszonya.

A vers dallama

Az anyanyelv - a beszélt nyelv mondatainak, mondatrészeinek - ereszkedő dallama, a kezdő szótagok hangsúlya elsőként határozzák meg a dallamot. A klasszikus verselések ritmusképei, a szóösszetételek mondatban vállalt feladata, szerepe befolyásolhatják a későbbi dallamot. 

Ezek azok az alapvető szempontok, ami szerint írom dalaimat. 

Milyen zenével, milyen dalokat?

Nagyon szeretném a magyar költészet elmúlt 1000 évéből idézni azokat a költőket, akik versei megráztak, életben tartották hazaszeretetem, érzelmeimet nem hagyták elfakulni és szókincsem gyarapították, kifejezőkészségem erősítették. A XIX. század második felére fokozatosan "leszoknak" a költők a zene és a versszöveg szoros együttműködéséről. A beszélt szöveg, a ritmus, a rím és nem utolsósorban a központozás, azaz az írásjelek használata kezdi elfoglalni a muzsika helyét. Természetes, hogy a költészet harmóniájának továbbra is elengedhetetlen feltétele az írásmű muzikalitása, de már nem az alkotás feltétele. 

Hogyan találom meg a dallamot?

Minden prózai előadás rendelkezik valamiféle dallammal. A ritmusokba szerkesztett szöveg még inkább muzsikál. Belső zenei antennámmal a versbeszéd dallamát figyelem. Ha a vers megtalált, a dallam is előhívható. Életre hívom a szöveg által sugalmazott dallamot és megszólaltathatom a költeményt. A dallamokat szerkeszteni sem kell, mert magában hordja a vers nyelve a zenét. 

A dalok hangulata

Történelmi korok, a zene esetében a divatos dallamok és ritmusok, a szórakoztató zeneművek is befolyásolhatják a korabeli költemények zenei hátterét. Társasági élet és költészet egymás nélkül nem létezhetnek, hisz a nyilvánosság az irodalmi alkotások életfeltétele. Ezért kell ismerni a költők korának zenei világát, ízlésformáló kultúráját, de az adott időszak kulturálatlan szokásairól is tudnunk kell. Sokszor ezek a jegyek döntik el egy-egy mű hangulatát.

A politika és a művelődés?

A politikai változások megváltoztatják a kulturális élet feltételeit. Az életszínvonal és a művelődés lehetőségei megváltoznak, ha a politikai erők előtérbe kerülnek. A művészeti alkotások és a befogadók a művelődés alapfeltételeit elveszthetik, az elért műveltség szintje felbomlik, egysége széthullik. Az alkotások, esetünkben a versek, magukra maradnak. Az előadóművészek feladata, hogy a műveket újra és újra bemutassák, a figyelmet felhívják az értékekre, amelyek nem veszhetnek el. 

Újra átélhető múlt?

Megzenésített versekkel idézem az elmúlt idők alkotásait. A műveken keresztül az idő figyelmeztető jegyeit idézem Előadásaimban a versek rejtik ezeket a jegyeket. Az eltelt közel 200 év, erről az időszakról többféle véleményt alkottak társadalomtudósok és történészek. Az én véleményem, amelyben nem lehetek egyedül, hogy az eltűnt érték újra kimondható, újra átélhető és tanulságos lehet a résztvevőknek.

Történeti énekek vagy igricek lázadása

A XIX. század első felében alkotók összegezték az elmúlt idő eredményeit. Többen kezdeményezik a szellemi népművészet elemző közzétételét. A közösségi egyenlőséget, a felemelkedést biztosító műveltséget támogatják verseikben. Az 1800-as évek második felében a nemzeti liberalizmust kálvinista költők, a transzcendens igényeket katolikus költők, a gondolkodás feudális hátrányait a városi költők verselték meg. Az I. Világháború és az ország területi veszteségei az írótársadalmat új kihívások elé állította. A Haza fogalma megváltozott, az anyanyelv szerepe felértékelődött. Nemzeti ideológiák megváltoztatták Európa arculatát. A II. Világháború után az egész világot újra felosztották. Nemzeteket bénítottak meg a megváltoztathatatlannak tűnő politikai rendszerek. Ebben a mozdulatlannak tűnő állampolgári létben ismét a vers és a próza segített az embereknek felülemelkedni a napi ideológiai harc okozta sérüléseken. A szocializmus irodalomszemlélete az elcsatolt területek magyar irodalmát az utódállamok irodalmának tulajdonítja, a diaszpóra alkotásait kirekesztette. „Részt venni vagy jelen lenni” a kérdés a szocializmus utáni idők első éveiben.  Erre keresem a választ saját szövegű dalaimban. 

Ez a néhány gondolat munkásságom összefoglalója.

Soma-film A daltulajdonos

Soma-film A daltulajdonos

Portréfilm szövegkönyve dalok nélkül

Rendezte Somogyi G. György

Hetvenes évek vége, nyolcvanas évek eleje

Ezerkilencszázhatvanhétben elindultam otthonról.

Stoppal.

Nem volt menyasszony, feleség.

Csak úgy mentem.

Útközben találkoztam mindenféle csavargóval.

Hónuk alatt fényképezőgép volt.

Könyveket szorongattak.

Vitatkoztak a művelődési házakban, az akkor induló klubmozgalomban.

Együtt bementünk templomokba, megnéztük a festményeket, freskókat.

Megnéztük a szobrokat s régi falvakat kerestünk meg.

Amikor vitatkoztunk, roppant fontos dolgokról vitatkoztunk, arról, hogy mi jutott nekünk ebből a népből, ebből az országból.

Melyek voltak azok a fontos dolgok, amelyekért szót kell emelnünk

És nagyon érzem még ma is,

Hogy ők voltak azok, akik segítettek nekem,

ők, a hasznos csavargók.

A ma 30-37 évesek csodálkozva néznek körül....

csodálkoznak a beletörődő sorsokon,

a betagozódás csapdáin,

és csodálkoznak a füstbe ment terveken és álmokon.

A pesszimisták között lelkes vagyok, a lelkesek között optimista lettem.

Akár a mesékben:

csak az utazás segített túljutnom a problémákon.

Amíg módom van rá, találkozom a költőkkel, akiknek verseit énekelem.

A könyvekbe belepréselt gondolatot vérrel újjászülni roppant felelősség.

Ezért elviszem a még élő költőknek azokat a verseket, amiket megzenésítettem.

Így találkoztam Buda Ferenccel, Ratkó Józseffel, Kiss Benedekkel, még Nagy Lászlóval, Szécsi Margittal és még ki tudja hány költővel, a ma élő kezdő, fiatal költőkkel.

És a határainkon túl is megkerestem Gál Sándort, Tőzsér Árpádot, Kulcsár Ferencet...

vagy  a Romániában élő többieket.

Az igazság, hogy az anyanyelvi költészet, egy népnek, mint minden népé, lázít, símogat, nyugtat és gondjainkra orvosságot ad.

Ezért szeretem a verseket énekelni, ezért szeretem mások gondolatait fölidézni akár dalban, akár csak elmondva egy-egy írást.

A felnőtté válás, a döntések sora nagy felelősség. Ez megkeményíti az embereket.

Vannak, akik döntések nélkül élnek, nem választanak...

Helyettük döntünk, helyettük választunk.

Miattuk énekelek.

A politikai szűklátókörűség idegesít egy cseppet, miattuk is énekelek.

Magányos hősök között élünk.

Ezek a magányos hősök mi vagyunk a mindennapokban.

Mi vagyunk a svejkek,

mi vagyunk  a gulliverek,

a mindent túlélők,

a mindent megismerni akarók.

A forradalmárok mi vagyunk,

hiszen teremtő ösztönök élnek bennünk, emberi teremtő ösztönök

és ezek az ösztönök mindenféle elnyomás ellen tiltakoznak.

Az értelmetlen halál, a megalkuvás, a ki nem mondott szó, az igazságtalanság mindig felháborít. Ezek ellenében keresem értelmes életet, a szeretetet, a jóságot.

Az erőszak minden formája megfélemlít.

Az nem igaz, hogy az utánunk következő nemzedék fogyasztásorientált, történelem-nélküli, arctalan, csellengő, hit-nélküli. Ha ilyenek, akkor mi tettük ilyenné őket.

Mindig törtem a fejem azon, hogy hogyan vállalhatja az ember, hogy mások helyett kimondjon valamit.

Ehhez három tényező kell:

egy - az egyén, aki vállalja, hogy kimondja...

egy valaki, aki fogadja ezt...

és a társadalom, amelyik megengedi.

Ez nagyon nehéz dolog, mert nem biztos, hogy összejön az anyag valakiben:

hogy vállalja valakik helyett...

és nem biztos, hogy a társadalom, amiben a közösségek élnek, ehhez hozzájárulna.

Az én eszközöm a dal, a megzenésített vers, a politikai ének.

Ezek összejöttek nálam.

Másoknál más eszközök jönnek össze.

Az én dolgaimhoz hozzájárultak kortársaim.

Ezért tehetem meg azt, amit megteszek.