ANYANYELVÉNEK

2019. szeptemberétől olyan hét hónap kezdődik, ami próbára teszi eddigi tapasztalataimat. Hét különböző közösség elé állok dalaimmal. Ők még csak nem is közösség, csak épp egy-egy település lakói. Többnyire ismerik egymást. Ami közös bennük: ismerik dalaimat. Kiírtak egy pályázatot. Talán olyanok, akik jól tudják, miért és mit írtak, talán nem is sejtik mit rejt a kiírás. 

"A magyar nyelvű dalok megőrzésének, megismertetésének, értelmezésének támogatása, a magyar nyelvű dalszerzés kultúrájának támogatása, a magyar nyelvű dalok népszerűsítése, bemutatásuk elősegítése, ezáltal a magyar nyelvű dalok elismertségének és értékének növelése. A magyar nyelvű dalok megőrzésének, megismertetésének, értelmezésének támogatása, a magyar nyelvű dalszerzés kultúrájának támogatása, a magyar nyelvű dalok népszerűsítése, bemutatásuk elősegítése, ezáltal a magyar nyelvű dalok elismertségének és értékének növelése."

Aki ennek a munkának elképzeli nehezét, talán bele sem kezd a pályázat vázlatának körülírására, megvalósításába. Mégis belekezdtem. Imádkoztam Istenhez, kértem támogatását. 

ANYANYELVÉNEK
Legyél te is daltulajdonos!

Anyanyelvének címmel 200 dalban 500 évünkről hét előadást és kísérő összeállítást hallgathatnak az érdeklődők. A kísérő részek dalait az elmúlt 50 évben írt műveimből válogattam.

Első találkozás
Anyanyelvről írt versek gyűjteménye
A kísérő összeállítás – anyanyelven elmondott tapasztalatok énekei

Második találkozás
Mohács után megholdulni, túlélni! (XVI- XVII. Század)
A kísérő összeállítás – Hazáról és otthonról

Harmadik találkozás
Megújhodás vagy felvilágosodás? (XVIII- XIX. század)
A kísérő összeállítás – Érzelmes énekek

Negyedik találkozás
Ádvent hónapjában egyedüli segítség a szépen szóló nyelv.
A kísérő összeállítás – Hittel és dallal

Ötödik találkozás
Kiket követünk? Mit csinált, mit olvasott dédapánk, nagyapánk?
A kísérő összeállítás – Szellemi önvédelem

Hatodik találkozás
Kik vesznek körül? Kortársak.
A kísérő összeállítás – Szellemi környezetvédelem

Hetedik találkozás
A Szabadság, szerelem dalai
A kísérő összeállítás – A szeretet mindenkié

A kezdeményezés szeretne segítője lenni azoknak a dalszerzőknek, akik az énekelt magyar verset előnyben részesítik.

Megdöbbentő felismerésben részesültem Isten akaratából. Ötven év után ötszáz év magyar nyelvű költészetét, történelmét, zenei ízeit be tudom mutatni. Közben saját szövegű dalokkal, szinte csak széljegyzetként írtam dalszövegeimet. Néha csak versnek, egy-egy szakasznyi gondolattal építettem alapzatomat, amire büszkén állhatok.

Amíg a hét hónap eltelik, az ANYANYELVÉNEK előadásaival, azokra a kérdésekre kell választ adnom, amire mindig szerettem volna választ adni. 

Feltétlen meg kell írnom a nagyközönségtől kapott díjaim értelmét. Valóban megérdemeltem a díjakat? Valóban viselnem kell közösségem adományait?

Mit örököltem, tanultam a költői szövegektől, a szövegek sugalmazta dallamoktól?

Kiknek adhattam tudásomból? Kiknél találtam általam létrehozott értékek nyomaira? Vannak követőim? Ők tudják-e, hogy miattam váltak értékesebb művészekké? Előadóművészi előbbre jutásukban segítette-e példám, munkásságom?

Alaptémáim, alapgondolataim nyomait kell megismernem, felfedeznem.

Sokat kell írnom, dalolnom:

- elsősorban le kell zárnom a költészetből merített repertoárom. Versek évszázadait idéző összeállításokat kell szerkesztenem, mert ez lesz a lírai-zenei hagyatékom, tevékenységem.

- másodsorban az alaptémák nyomán újabb művek és a régebbi alkotások módját ki kell emelnem a műhelymunka fázisából.

- összeállított előadások koncertjeit kidolgozott előadásmódját kell véglegesítenem.

- ha idáig eljutok, akár meg is halhatok!

Monológ daltulajdonos módra

Dinnyés József
Monológ daltulajdonos módra

Engedjék meg, hogy „kifaggassam” magam arról, hogy mit keresek én az énekelt versek világában. Egyszer önéletrajzom bevezetőjében hovatartozásomat így írtam le: „Költők között zenész, zenészek között költő vagyok. Népem egyharmada szülőföldjétől megfosztottan, más népek fennhatósága alatt él. Önmagam veszteném el, ha a világízlést képviselném és elfutnék nemzeti hagyományaim elől. A Balkán zenei stílusa nem szolgálja, az angolszász muzsika prozódiája megtöri nyelvünk ritmusát. Az utóbbi 300 évben a német zene, értékeivel együtt, elvetette, átigazította még népdalainkat is. A liturgikus egyházi latin zene, Istennek köszönhetően, csak a költészetre hatott, az ősi zenét meghagyta a népnek. Megmaradni magyarnak, hogy felismerjen az erre járó kíváncsi kultúrember, többszörös energiát igényel. Múltunkat átírták és tönkretették. Jövőnket a környező népek elpusztításra ítélték. Megmaradnunk Európában csak következetes munkával lehetséges. Önmagunkat kell felmutatnunk az idő szentháromságának jegyében.” Ugye, ez már inkább ars poetica, mint önéletrajz.

Az előadóművészek és a vers

Az irodalomoktatás nem nélkülözheti a támogató segítséget. A segítség az előadóművészek újraértelmező képességétől várható. Ők az alkotások újabb rétegeit mutatják be. A zeneszerző, az énekes, a színész, a versmondó más és más nézőpontból értelmezik a műveket. Ezek hatása, felhívó ereje, indulati töltése újabb és újabb rétegeit nyitják fel a költői műveknek.

A történelem és a vers 

A vers értelmezésének támogatására a történelem ismeretére, ismertetésére is szükség van. Ez a háttér segíti az olvasót, a hallgatót, hogy elhelyezze a művet és alkotóját az alkotás megnevezhető idejére. Azt az időt kell megismerni, amikor a mű született és alkotója üzent, megállapított, javasolt valamit, amit rábízott az olvasóra. 

A jelzők, az igék, a főnevek a versben

A vers hangulatát nemcsak a témája határozza meg. A megszemélyesítő szép szavak, a cselekvő gondolatok, a szereplők hovatartozása mind megannyi jegy, amelyről a költő gondoskodott, hogy témáját könnyebben megismerhessük.  

A nyelv és a vers ritmusa

Az anyanyelv és a tájnyelv együttes ritmizálása segíti a versolvasót. A költő anyanyelve és a nemzet köznyelvének olvasói szokása között alkalmanként nagy a különbség. A költő által beszélt hangzó nyelv dönti el a vers ritmusát, amit a költő korának, születési és nevelő helyének ismerete segít megidézni. Hagyományőrző dalaink a példa rá, hogy a dallam hosszú és rövid hangjegyei miként alkalmazkodnak - versszakok ismétlésekor - a szöveg rövid és hosszú szótagjainak változásához. Mellérendelő, egyenrangú a magyar dal ritmusa, a szöveges ének dallam-szöveg viszonya.

A vers dallama

Az anyanyelv - a beszélt nyelv mondatainak, mondatrészeinek - ereszkedő dallama, a kezdő szótagok hangsúlya elsőként határozzák meg a dallamot. A klasszikus verselések ritmusképei, a szóösszetételek mondatban vállalt feladata, szerepe befolyásolhatják a későbbi dallamot. 

Ezek azok az alapvető szempontok, ami szerint írom dalaimat. 

Milyen zenével, milyen dalokat?

Nagyon szeretném a magyar költészet elmúlt 1000 évéből idézni azokat a költőket, akik versei megráztak, életben tartották hazaszeretetem, érzelmeimet nem hagyták elfakulni és szókincsem gyarapították, kifejezőkészségem erősítették. A XIX. század második felére fokozatosan "leszoknak" a költők a zene és a versszöveg szoros együttműködéséről. A beszélt szöveg, a ritmus, a rím és nem utolsósorban a központozás, azaz az írásjelek használata kezdi elfoglalni a muzsika helyét. Természetes, hogy a költészet harmóniájának továbbra is elengedhetetlen feltétele az írásmű muzikalitása, de már nem az alkotás feltétele. 

Hogyan találom meg a dallamot?

Minden prózai előadás rendelkezik valamiféle dallammal. A ritmusokba szerkesztett szöveg még inkább muzsikál. Belső zenei antennámmal a versbeszéd dallamát figyelem. Ha a vers megtalált, a dallam is előhívható. Életre hívom a szöveg által sugalmazott dallamot és megszólaltathatom a költeményt. A dallamokat szerkeszteni sem kell, mert magában hordja a vers nyelve a zenét. 

A dalok hangulata

Történelmi korok, a zene esetében a divatos dallamok és ritmusok, a szórakoztató zeneművek is befolyásolhatják a korabeli költemények zenei hátterét. Társasági élet és költészet egymás nélkül nem létezhetnek, hisz a nyilvánosság az irodalmi alkotások életfeltétele. Ezért kell ismerni a költők korának zenei világát, ízlésformáló kultúráját, de az adott időszak kulturálatlan szokásairól is tudnunk kell. Sokszor ezek a jegyek döntik el egy-egy mű hangulatát.

A politika és a művelődés?

A politikai változások megváltoztatják a kulturális élet feltételeit. Az életszínvonal és a művelődés lehetőségei megváltoznak, ha a politikai erők előtérbe kerülnek. A művészeti alkotások és a befogadók a művelődés alapfeltételeit elveszthetik, az elért műveltség szintje felbomlik, egysége széthullik. Az alkotások, esetünkben a versek, magukra maradnak. Az előadóművészek feladata, hogy a műveket újra és újra bemutassák, a figyelmet felhívják az értékekre, amelyek nem veszhetnek el. 

Újra átélhető múlt?

Megzenésített versekkel idézem az elmúlt idők alkotásait. A műveken keresztül az idő figyelmeztető jegyeit idézem Előadásaimban a versek rejtik ezeket a jegyeket. Az eltelt közel 200 év, erről az időszakról többféle véleményt alkottak társadalomtudósok és történészek. Az én véleményem, amelyben nem lehetek egyedül, hogy az eltűnt érték újra kimondható, újra átélhető és tanulságos lehet a résztvevőknek.

Történeti énekek vagy igricek lázadása

A XIX. század első felében alkotók összegezték az elmúlt idő eredményeit. Többen kezdeményezik a szellemi népművészet elemző közzétételét. A közösségi egyenlőséget, a felemelkedést biztosító műveltséget támogatják verseikben. Az 1800-as évek második felében a nemzeti liberalizmust kálvinista költők, a transzcendens igényeket katolikus költők, a gondolkodás feudális hátrányait a városi költők verselték meg. Az I. Világháború és az ország területi veszteségei az írótársadalmat új kihívások elé állította. A Haza fogalma megváltozott, az anyanyelv szerepe felértékelődött. Nemzeti ideológiák megváltoztatták Európa arculatát. A II. Világháború után az egész világot újra felosztották. Nemzeteket bénítottak meg a megváltoztathatatlannak tűnő politikai rendszerek. Ebben a mozdulatlannak tűnő állampolgári létben ismét a vers és a próza segített az embereknek felülemelkedni a napi ideológiai harc okozta sérüléseken. A szocializmus irodalomszemlélete az elcsatolt területek magyar irodalmát az utódállamok irodalmának tulajdonítja, a diaszpóra alkotásait kirekesztette. „Részt venni vagy jelen lenni” a kérdés a szocializmus utáni idők első éveiben.  Erre keresem a választ saját szövegű dalaimban. 

Ez a néhány gondolat munkásságom összefoglalója.

Soma-film A daltulajdonos

Soma-film A daltulajdonos

Portréfilm szövegkönyve dalok nélkül

Rendezte Somogyi G. György

Hetvenes évek vége, nyolcvanas évek eleje

Ezerkilencszázhatvanhétben elindultam otthonról.

Stoppal.

Nem volt menyasszony, feleség.

Csak úgy mentem.

Útközben találkoztam mindenféle csavargóval.

Hónuk alatt fényképezőgép volt.

Könyveket szorongattak.

Vitatkoztak a művelődési házakban, az akkor induló klubmozgalomban.

Együtt bementünk templomokba, megnéztük a festményeket, freskókat.

Megnéztük a szobrokat s régi falvakat kerestünk meg.

Amikor vitatkoztunk, roppant fontos dolgokról vitatkoztunk, arról, hogy mi jutott nekünk ebből a népből, ebből az országból.

Melyek voltak azok a fontos dolgok, amelyekért szót kell emelnünk

És nagyon érzem még ma is,

Hogy ők voltak azok, akik segítettek nekem,

ők, a hasznos csavargók.

A ma 30-37 évesek csodálkozva néznek körül....

csodálkoznak a beletörődő sorsokon,

a betagozódás csapdáin,

és csodálkoznak a füstbe ment terveken és álmokon.

A pesszimisták között lelkes vagyok, a lelkesek között optimista lettem.

Akár a mesékben:

csak az utazás segített túljutnom a problémákon.

Amíg módom van rá, találkozom a költőkkel, akiknek verseit énekelem.

A könyvekbe belepréselt gondolatot vérrel újjászülni roppant felelősség.

Ezért elviszem a még élő költőknek azokat a verseket, amiket megzenésítettem.

Így találkoztam Buda Ferenccel, Ratkó Józseffel, Kiss Benedekkel, még Nagy Lászlóval, Szécsi Margittal és még ki tudja hány költővel, a ma élő kezdő, fiatal költőkkel.

És a határainkon túl is megkerestem Gál Sándort, Tőzsér Árpádot, Kulcsár Ferencet...

vagy  a Romániában élő többieket.

Az igazság, hogy az anyanyelvi költészet, egy népnek, mint minden népé, lázít, símogat, nyugtat és gondjainkra orvosságot ad.

Ezért szeretem a verseket énekelni, ezért szeretem mások gondolatait fölidézni akár dalban, akár csak elmondva egy-egy írást.

A felnőtté válás, a döntések sora nagy felelősség. Ez megkeményíti az embereket.

Vannak, akik döntések nélkül élnek, nem választanak...

Helyettük döntünk, helyettük választunk.

Miattuk énekelek.

A politikai szűklátókörűség idegesít egy cseppet, miattuk is énekelek.

Magányos hősök között élünk.

Ezek a magányos hősök mi vagyunk a mindennapokban.

Mi vagyunk a svejkek,

mi vagyunk  a gulliverek,

a mindent túlélők,

a mindent megismerni akarók.

A forradalmárok mi vagyunk,

hiszen teremtő ösztönök élnek bennünk, emberi teremtő ösztönök

és ezek az ösztönök mindenféle elnyomás ellen tiltakoznak.

Az értelmetlen halál, a megalkuvás, a ki nem mondott szó, az igazságtalanság mindig felháborít. Ezek ellenében keresem értelmes életet, a szeretetet, a jóságot.

Az erőszak minden formája megfélemlít.

Az nem igaz, hogy az utánunk következő nemzedék fogyasztásorientált, történelem-nélküli, arctalan, csellengő, hit-nélküli. Ha ilyenek, akkor mi tettük ilyenné őket.

Mindig törtem a fejem azon, hogy hogyan vállalhatja az ember, hogy mások helyett kimondjon valamit.

Ehhez három tényező kell:

egy - az egyén, aki vállalja, hogy kimondja...

egy valaki, aki fogadja ezt...

és a társadalom, amelyik megengedi.

Ez nagyon nehéz dolog, mert nem biztos, hogy összejön az anyag valakiben:

hogy vállalja valakik helyett...

és nem biztos, hogy a társadalom, amiben a közösségek élnek, ehhez hozzájárulna.

Az én eszközöm a dal, a megzenésített vers, a politikai ének.

Ezek összejöttek nálam.

Másoknál más eszközök jönnek össze.

Az én dolgaimhoz hozzájárultak kortársaim.

Ezért tehetem meg azt, amit megteszek.

Huszár Gál megszólaltatott énekeskönyve

A megújult keresztyénség ötszázadik esztendejére tervezett énekmondásom kobozkísérettel, a korabeli énekmondók, prédikátor-szerzők emlékére, nemzeti költészetünk születésének dicséretére általam, név szerint Dinnyés József által szerkesztett kiadványa könyvben és hangfelvételen, amelyet 2016. esztendő napjaiban szólaltattam meg, amint a földi akarat és a Reformáció Emlékbizottsága segítő támogatása azt lehetővé tette.

Huszár Gál énekeskönyvének (1560) dalait, kottáit, szöveggel együtt kiemeltem. Az énekek szerzőit és dallamait Botta István, Csomasz Tóth Kálmán és más kutatók eredményeinek segítségével azonosítottam. Huszár Gál, Szegedi Gergely, Szegedi Kis István, Szegedi Lajos, Sztárai Mihály, Tesini Imre, Zayugróci Névtelen és sok más névtelen szerző énekeit olvashatjuk a kiadványban. Köszönet művészeti tanácsadásért Lantos Szabó Istvánnak.

Az így kapott kottasorozatot énekeskönyvvé szerkesztettem. A megújított hit énekeinek dallama, szövege alapján keresgéltem a megvalósítható eredeti előadásmódot. Tudom, hogy szinte lehetetlen a régmúlt idők módján énekelni, de a hit határtalan erőt adhat. A korabeli dallamok jellegzetes, népdalainkhoz közeli hangulatával mondja el a korabeli szerzők gondolatait.

2017-ben közel 200 településen, gyülekezetben bemutathattam a megjelenteknek régi magyar dalokat. Az énekek nemzetünk sorsát és Krisztusra mutató költészetét idézik. A XVI. század első felében szerkesztett költői antológia máig élő alkotásait tisztelettel ajánlom minden figyelmes keresztyénnek.

A korabeli szerzők hite, ereje segített tervem megvalósításában. Meggyőződésem, hogy a magyar nyelv, nemzetünk és hitünk megmaradásának énekeit szólaltattam meg.

Hangfelvételeket is készítettem, amit a könyvvel együtt adtam az érdeklődőknek. Kobozkísérettel mondtam és mondom az énekeket a könyv CD mellékletén és gyülekezetről-gyülekezetre viszem a kiadványt, Isten dicsőségére.

Dinnyés József

Édesanyám a Kossuth rádiót hallgatta egyik éjjel...

…reggel szólt, hogy „Vári Fábián László beszélt a Kárpátaljáról, az ottani irodalmi életről, vagy inkább nemlétről. A végén egy dalt is énekeltem versei közül, tudod, ami a Kín és dac című lemezeden is elhangzik”.
Örültem, hogy örült az interjúnak. Ezek után az járt az eszemben, ha minden kortárs költő rádióbeszélgetéseik során említették volna, hogy dalokba foglaltam verseiket… szóval ez a gondolat épp, hogy átfutott az agyamon, de lecsillapítottam magam. Nem hiúságra esküdtem fel, hanem versek közlésére, életművek bemutatására és azt meg is tettem közel öt évtizeden át. Köszönöm Vári Fábián Lászlónak, hogy a riporter kérdésére pontos választ adott.
2014-re elkészítettem egy kiadványt.

Egy álom, egy terv, megvalósult gondolat!

(a Dalaim 45 éve kiadvány nyitó oldala)

Képzelj el egy klubot! A klubban asztalok, székek. A polcokon sok könyv. Olvasólámpák fényében üldögélő látogatók. Egy erősebb lámpa fénykörében hangszerekkel körülvéve üldögél a dalnok. Gitárok, koboz, tekerőlant, citera. Az asztalon a könyvek között szájharmonikák. És a dalnok énekel. Csendben. Épp, hogy hallani lehet. A dalok végén valaki egy költő nevét mondja. Az énekes lapoz, vagy rögtön megszólaltatja a verset. Sokszor ismeretlen írást kérnek. Most te szólj róla, hogy megismerjem – mondja valaki. Beszél, mi hallgatjuk. Így megy egész este. Már délután tudjuk, hogy holnap is eljövünk. Egy kicsit időzünk. Hozunk, mondunk egy-két sort. Valahol hallottuk, vagy olvastuk. Közben hallgatjuk a dalokat. Amikor nincs ott az énekmondó, mert valahova elutazott, akkor előveszik a vetítőt és ezt a DVD-t elindítják és megkeresnek egy költőt. Verset választanak. És hallgatják az énekelt verset. Énekel a  daltulajdonos, felvételről. Csendben. Épp, hogy hallani lehet. A dalok végén valaki egy újabb költő nevét mondja. Keresnek egy verset. A költő életrajzát olvassák. Így megy egész este. Már délután tudjuk, hogy holnap is eljövünk. Nem minden nap, de hetente egyszer legalább.

Gazdag digitális antológia: ötszáz év, háromszáz költő, ezernégyszáz vers

Korszerű eszköz a vetített képes tanításhoz

Egy DVD-re sűrítve 300 költő tollából 1400 énekelt vers az elmúlt 500 év magyar költészetéből, az énekekhez hozzárendelve még a versek teljes szövege, az alkotók életrajza és megannyi egyéb hasznos tudnivaló, első hallásra talán áttekinthetetlenül és kezelhetetlenül hatalmas adatmennyiségnek tűnik, de csak első hallásra. A korong elindítása után ugyanis nyomban kiderül: e gigantikus adathalmazban a megadott kulcsfogalmak szerinti keresgélés, a meghatározott szempontok szerinti kigyűjtés pillanatok műve. A Dalaim negyvenöt éve című DVD alkotója, az énekes-gitáros-zeneszerző Dinnyés József szerint a versek egyszerre olvasása és hallgatása igazán hatékony eszköz a szövegek gyorsabb befogadásához, megértéséhez.
– Elmondható a gyűjteményről, hogy magyarlíra-összes?
– Nem mondható el róla, hogy a magyar líra összese, és az sem, hogy lexikon, tankönyv vagy szöveggyűjtemény. Egyszerűen a közel fél évszázad során felgyülemlett és megzenésített versélményeim sokasága, a teljes gyűjteményem keresztmetszete, amelyből könnyedén kifürkészhető a mögöttünk lévő fél évezred magyar irodalomtörténete és történelme. A költő ugyanis minden esetben szemtanúként alkot, az ő valóságszemlélete, valóságábrázolása pontos képe annak a pillanatnak, amikor a verse megszületett. És éppen ez a DVD egyik fő célja: hogy a verseken túl a költők korhű társadalomszemléletét is bemutassa, megismertesse. Ezek a szemléltető költemények tehát, időrendi sorrendbe helyezve, az irodalom mellett a magyar történelmet is közelebb viszik a nézőhöz-hallgatóhoz.
– Mi volt a DVD elkészítésének a legfőbb ösztönzője: felismerte a fiataloknak a digitális világhoz való közel állóságát, összegezni szerette volna a magyar költészetet vagy összegezni szerette volna a saját munkásságát?
– Sokat törtem a fejem, hogy hogyan tovább. Egyre idősbödöm, most már nem futkározom lobogó tekintettel városról városra, ahogy huszon-, harmincévesen tettem, hatvan fölött meg kell gondolnom, hová menjek és mivel foglalkozzam. A lázadásnak, a harcosságnak is megvan a maga ideje, és most már nekem kell puskaport adnom a fiatalok kezébe. Ők azonban már nem kőbaltás módszerrel vívják csatáikat… Ezért készítettem el számukra ezt a huszonegyedik századi eszközt.
– A böngészés során azt tapasztaltam, hogy a DVD használata meglehetősen egyszerű, a számítógép terén kevéssé jártas felhasználó számára is könnyen kezelhető.  
– Az ábécé betűi mögött értelemszerűen a költők sorakoznak, az ő fényképeikre kattintva pedig előbukkan a lemezen található versek sora és rövid életrajzuk a megjelent könyveik felsorolásával. Az adatok képes vezetésével a tartalmat csoportokba rendezve ismerhetjük meg, és természetesen a szerzők, illetve kulcsfogalmak szerint kereshet is verseket, életrajzi adatokat az érdeklődő, valamint végezhet saját kigyűjtéseket. A legkülönbözőbb szempontok alapján hozhatunk létre csoportosításokat: kikereshetjük például az egykorú költőket, avagy az egy korban élt költőket. Tudjuk-e például, hogy a XVIII. század három költője, a magyar királyi testőr, Hunyad megye főbírájának fia, Barcsay Ábrahám, a pálos szerzetes és tanár Ányos Pál, valamint a főispán és tábornok Orczy Lőrinc milyen jó barátok voltak, és hogy ők viselik a deákos triász nevet a magyar irodalomtörténetben? Biztos vagyok benne, hogy a DVD-n lévő egyes tartalmak felfedezésével a könyvespolc felé terelhetjük az érdeklődőket.
– A kiadvány kétségkívül új és talán egyedülálló is az irodalmi ismeretterjesztés kiadványai között.
– A versszövegek egyszerre olvasása és hallgatása jó eszköz a gyorsabb megértésükhöz, a hangos-énekes-zenés és az írott betűs megjelenés megkönnyíti az elemzést, a fogalommagyarázatot, miközben a műnemek, műfajok és korszakok is jellemezhetők, s mindehhez jó ráadás az életrajz. Ha van a tanteremben kivetítő, egészen könnyű dolga van a tanárnak az általános iskola alsó tagozatától egészen az emelt szintű érettségire való felkészítésig, a kötelezőkből is nagyon sok ott van ugyanis a lemezen. S túl a kötelezőkön kéznél vannak az ajánlottak, sőt az eddig kevéssé ismertek vagy a teljesen ismeretlenek is.
Folyamatosan járom az iskolákat és tapasztalatom szerint a mai korszerű tantermekben lévő interaktív tábla igazán kiváló eszköze a DVD alkalmazásának, ha pedig az oktatási intézménynek szervere is van és az állományt azon elhelyezik, akkor bármelyik tanteremben és a könyvtárban is bármikor előhívható.

– Végső soron tehát legfőképpen iskoláknak ajánlható ez a gazdag digitális antológia?
– A versgyűjtemény az általános és középiskolai irodalom- és történelemoktatásban hasznos tankönyvi segédlet, kiegészítő lehet, de ragyogóan használható osztályfőnöki órán és különböző tematikus foglalkozások során is. Ünnepi megemlékezésekre való felkészülésekkor a szervezők, rendezők számára is igen jó támaszték, hiszen iskolai és egyházi ünnepeink mindegyikére kínál alkotást, ezekre rövid böngészés után akár szerkesztett összeállítás is készíthető. Iskolai könyvtáros tanárok, közkönyvtárosok és könyvtárlátogatók is nagy hasznát vehetik, hasonlóképpen olvasókörök, bibliakörök, honismereti-helytörténeti körök, szabadiskolák, művelődési egyesületek és az egyre gazdagabb tartalommal bíró múzeumpedagógiai műhelyek is nagy haszonnal „lapozgathatják”. A versbarátok pedig egyszerűen feleleveníthetik valamikori versélményeiket és újakra tehetnek szert.
Tinódi Lantos Sebestyén módszere – egy szál hangszer, vers, gondolat és történet –, a vers dallama és a dalok versei értelmi és érzelmi küldetést teljesítenek. Egyszerű eszköz a dal, de könnyebb vele célhoz érni. A cél pedig a műben rejtőző üzenet felfedeztetése. (Dalaim negyvenöt éve. DVD ROM. Készült a Nemzeti Kulturális Alap [Miniszteri támogatás] alkotói ösztöndíjának támogatásával. Szerkesztette, zenéjét írta és előadja: Dinnyés József.                                                                                                                             

                                                                     Írta Varga Gabriella

Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész lektori jelentése

„Dinnyés József dalai az önmagunkkal való találkozás lehetőségével kecsegtetnek, a derűvel megélt élet mindennapjait és ünnepeit húzzák közelebb a szemhatárunkhoz. Tőle megtudhatjuk, hogy a kultúra az egyetlen dolog, amelynek minél szaporább fogyasztása nem annak megszűnésével fenyeget, hanem éppenséggel gyarapítja magát a kultúrát. S természetesen gazdagítja magát a fogyasztót.
Különleges olvasatot tart kezében az olvasó-hallgató, amikor Dinnyés József ötödfél évtizednyi munkáit szemlézi. Egy ősrégi műfaj, a dalolt vers elevenedik meg minden percben a (ráadásul) számítástechnikai értelemben is innovatív és attraktív DVD-t gépünkbe téve... A különböző lehetőségek, melyek többféle struktúrában teszik pillanatok alatt áttekinthetővé a rendszert s a (dal)költészetet, már-már a magyar líra végtelenségének képzetét keltik bennünk. 

Dinnyés József DVD-jét forgalmazásra rendkívül alkalmasnak tartom, sőt az iskolai és közkönyvtárak számára azonnal megvásárlásra javaslom. Továbbá nemcsak tankönyvi segédletként gondolom kitűnően alkalmazhatónak az általános és középiskolai (irodalom)oktatásban, de jó szívvel adnám minden magyar középiskolás kezébe érettségi ajándékul.”

Kétezertizenkilenc március elsején a kezdeti évekre gondoltam

     Ötven éve nekifutásból kezdtem a verséneklésnek. Kortárs szegedi költők verseivel ismerkedtem 1966-ban. Rá egy évre, 1967 őszén bevonultam és a kaszárnya könyvtárában találtam egy XIX. századi költők verseinek gyűjteményét. XX. századi gondolataimra kaptam választ az akkor alig ismert költők verseiből. Az idő lassan telt. A könyvek nélküli hetekben saját szövegű dalaim verseivel bíbelődtem. A rímes/ritmusos és tagoló olvasatban írt versek újabb és újabb dallamokat csaltak elő a gitáromból. Kis gyűjteményem elneveztem A virágkertész gyermekének gondolatai a zöld szín rabságában című szövegkönyvnek. Segített elszakadni a hadseregtől.  

Öreg katonák némelyike azt kérte, hogy olyan dalokat írjak, amitől beindul a nemi élete. Egy másik balladát kért. Abban az időben volt a San Frasiscó-i zenés tüntetés a békéért és toleranciáért, valamint a szabad gondolkodásért és a szerelemért. Megjelent egy-két újságcikk is a óceánon túli eseményekről. Írtam is e szerelem virágairól dalokat és kicsi énekeket, amit szívesen hallgattak a legények. 

       Később, amikor a prágai tavasz eseményei bekövetkeztek, azaz minden "testvéri" tank feldübörgött, Juhász Ferenc Himnusz-töredék című versét hozta a posta. 

                                Juhász Ferenc
                                Himnusz-töredék

 
                                Emeld föl fejedet
                                      büszke nép.
                                Viselted a világ
                                      szégyenét.
                                Emelkedj magasba
                                      kishaza,
                               Te, az elnyomatás
                                     iszonya.
                               Emeld föl szívedet
                                    nemzetem:
                               lángoljon a világ-
                                     egyetem!

A III. zsoltárral összekötöttem. Senki nem vette észre, hogy az Ószövetség a Varsói Szerződés gyalázatát megszólítja a régi énekben Isten, Dávid király, a hívő ember.

Dav. Solt. III. SOLTAR.
Könyörgése Dávidnak Absolon ellen.
 

OH melly sokan vagynak. A’kik háborgatnak Engemet, én Istenem! Nagy sok ellenségim, Es sok gyülölöim, tusakodnak ellenem. Sokan azt alítják, Lelkemröl azt mondják: Veszett ennek ö dolga, Segétsége nintsen, Mert elhagyta Isten, Igy szólnak bolond módra.

Mert te én Istenem Paisom vagy nékem, Ki életem megmented, Es nagy tisztességre Fejem ditsöségre Idövel felemeled. Te hozzád UR Isten Kiáltok szüntelen, Es te megvidámítasz, Meghallgatsz kedvedböl, Sion szent hegyéröl Nagy segedelmet nyújtasz.

Ha ágyamban nyugszom, Csendesen aluszom, Nintsen semmi félelmem: Midön felserkenek, Semmin nem kesergek; Mert Isten öriz engem. Ha száz ezer népek Mind környül vennének, Jóbb és bal kezem felöl, Ha rám ütnénekis, Nem rettegnék mégis Semmi veszedelemtöl.

Kelj-fel Uram tarts-meg, Ellenségim vond-meg, Megtörvén ö fogokat: Mind öszve paskolod Es artzúl tsapdosod Az Isten utálókat. Tsak te vagy az Isten, Ki minden szükségben Megtudsz szabadítani, Ki a’ te sereged, Megtartod, szereted, Es megszoktad áldani.

     

        A két esztendőt az olvasás segítette legyőzni. Sikerült irodalmi kalandozással eltölteni a napokat. Társamul szegődtek a költők, a regényírók. A dallam és a vers zeneiségét követő nyomozások még a népszerű popzenét is elfeledtette velem. Sikerült szabadversek sorait úgy rendeznem, hogy a vers tengelyét megtaláljam. Kitaláltam a "vers-zenét", amiről semmit sem tudtam 1969 előtt.  Szakaszok, ismétlődő refrének, taps és mosoly, ennyi volt. 

     Attól kezdve szöveg, újabb gondolat és metaforák, napi történelem, évek eseményei, liturgikus kalandjai, az események visszavonhatatlan igazságtartalma meggyőzött, hogy új utakat kell járni. A világtól, hazámtól, az engedélyektől, a közönségtől függ minden. 

        A leszerelés után a költőkhöz elvittem megénekelt műveiket. Most, hogy így ötven év távolából beszélek/írok erről a nyavalyás két esztendőről, még magam is azt hiszem ilyen könnyen ment. Nem volt könnyű, de a dalok gyülekeztek, a versek és a költők megszólíttattak az előadásaimon. 

Kitaláltam a daltulajdonos elnevezést. Nem kellett volna, de a versek megvédtek, hogy besoroljanak bárhová. Nem lettem a szocialista kultúra napi énekese, annak ellenére, hogy hívtak klubokba, kultúrtermek teltek meg, rendhagyó irodalom órák része, előadója lettem. Segített az énekelt versek műfaja. 

       Mások is illesztettek dallamokat versekhez, tematikus előadásokat is kezdtek szerkeszteni, de a zsoltárok nyomán szerkesztett irodalom véglegesen elkötelezett művésszé nevelt engem. Ezért Istené a dicsőség!