Szabadiskola - Psalterium Ungaricum

A százötven Dávid zsoltár Szenci Molnár Albert fordításában Dinnyés József daltulajdonos morgolódása és dallamos nyavalygása a zsoltárok megrontói, szabdalói miatt, mert mind magyar anyanyelvű népe, mind a Dávid zsoltárainak ép szövege és a dallamainak épsége és egészsége érdekében énekelné a keresztyén hallgatóság épülésére, Isten nevében.  

A gondolat versformává fejlődött és évezredek tapasztalatait közvetítette, mindemellett a költői nyelv metaforáival segítette a cselekvő embert. Tanítva irányította a jobb élet felé. Szellemi és fizikai önvédelemre serkentette.

A magyar nép énekvilágától nem idegen a bensőséges hang. Az Ószö­vetség kinyilatkoztatásai, az Evangélium szeretetparancsolata, a Rómából hozott latin nyelvű liturgia mellett a nép megtartotta anyanyelvű énekét is. Tartalmuk fohásszá emelkedett, védelmet adott templomon kívül és sokszor, ha kellett templom nélkül is. A magyar zsoltáros vers költészetünk legtisztább formanyelve közül való.

A Szenci Molnár Albert fordította zsoltárokat szeretném Isten dicsőségére elénekelni. Szeretném, de közösségben nem tudom, mert megcsonkítva találom mind zenében, mind versében. A gyermekkorrom Énekeskönyvéből (1948-ban adták ki, mikor én is születtem) sajnos 363 versszak hiányzik. Belőlem is hiányzott, míg a Tótfalusi Kis Miklós által 1686-ban Amszterdamban nyomtatott énekeskönyv hasonmás kiadását 1985-ben meg nem vásároltam. A hiányos néhai, de sok jószolgálatot tett régit vette át az új énekeskönyv, hiányaival együtt, amit még szaporított is. A  régebbi énekeskönyvekben még jelölték a hiányzó versszakokat, az újban a jelölés már hiányzik. A Károli fordítás Igéinek versátiratát így nem tudja elénekelni a hívő ember. Megcsonkított énekekkel kell dicsérni az Urat? Manapság minden kimondott szóra, gondolatra, segítő Igére nagyobb szükség van, mint valaha az Idők folyamán.

Miért kell rövidített zsoltáréneket énekelni? A rövidítéssel elmarad azoknak a szavaknak, kifejezéseknek a megismerése, majd mind többszöri ismétlése, ami alapján szókincsünk gazdagodik. Különösen, ha azokat az igehelyeket, verssorokat vesszük alapul, ami miatt énekeljük a zsoltárt.

Példának említhetem a XLI. zsoltárt. Megdöbbentő, hogy a betegség miatt szenvedő zsoltáros fohászát és a gyógyulás miatt érzett örömét megismerhetjük, de betegségét nem. Az ének ajánlásába vett szöveg, hogy hűtlen barátok miatt kellene énekelnünk a zsoltárt, még kevés. Károli Gáspártól és Szenci Molnártól s másoktól is megtudhatjuk, hogy a hűtlenség, álnokság, pletykálkodás vádjaitól szenved a zsoltáros. Ezek a legsúlyosabb betegség tüneteit váltják ki. Ma már divatosan erre a kórra a pszi­ho­lógusok uralma óta csak annyit mondanak: korunk betegsége. A pszi­ho­szoma­tikus betegségek korát éljük? Szent Dávid zsoltárából tudhatjuk, hogy a lelki bántások miatt ezek a tünetek és betegségeik egyidősek a Gonosszal.

Istentiszteleten való gyülekezeti éneklés kívánalmai szerint a rövidítést minden lelkésznek maga feladata intézni a kántorokkal. Erről nem is szeretnék beszélni. Eszembe sem jut megkérdőjelezni munkájukat. De az Úrhoz énekben szólni akaróknak terhet jelent hiányos szöveggel elénekelni az Igét. Félrevezető az énekszöveget úgy értelmezni, hogy lényegéből hiányzik a gondolat.

Szép könyörgés Isten oltalmáért a XXXV. zsoltár. Ez legyen a szövegek kurtításáról, rövidítéséről a  másik példa. Az latrot jónak szabad átkoznia írta Bogáti Fazakas Miklós a XXXV. zsoltárfordítása elé. Könyörgése Dávidnak a megszabadításért szöveggel jegyzi Szenci ugyanezt az éneket.  Könyörgés rosszakaratú ellenségektől való szabadulásért írja Károli Gáspár a zsoltár elé, amit az izraeliták röviden Könyörgés Isten oltalmáért címmel jegyeznek. Énekeskönyveinkből ebben az évszázadban kihagyták azokat a szakaszokat amiért egyáltalán megírta a zsoltárt Dávid király. Kihagyták azokat a szakaszokat, amelyekből megtudhatjuk, hogy kikkel pereljen az Úr, kikkel harcoljon érdekemben, érdekünkben.

Az oltalom jó, az engedély is jó, hogy a latrokat nevükön nevezhetem a Zsoltárok könyvének XXXV. zsoltárának 7-13. verseiben és a 20-28. versekben is, de ezeket a szavakat, jelzőket, az ellenem cselekvő gazságokat miért nem énekelhetem el az Úrhoz magányomban, baráti körömben, hitbéli testvéreim társaságában és gyü­lekezetemben a ma és az elmúlt évszázadban meg­vásárolható énekeskönyvekből? Talán mert akikről szól a szent szöveg megsértődnének, fegyverre kelnének? Megbocsátást hirdető keresztyénségünk nem nevezheti meg a bűnöst, a latrot? Ezért maradt ki?

Hiszen csak hátravettetni kívánja őket a zsoltár és hogy piruljanak, legyenek porrá a szélben, sötét és csuszamlós legyen az útjuk és a nekem vetett hálójuk fogja meg őket. Népem ellen koholt vádakat mondanak, a békességről nem beszélnek.

Milyen toll húzta ki azokat a sorokat, melyekben a zsoltárénekes kéri az Urat, hogy ébredjen megmentő ítéletre ügyében? Az XXXV. zsoltár nemzeti zsoltáraink között meghatározó és talán nem véletlen, hogy három szakaszra rövidült az 1921-es év kiadásában?

Az évszázadok során a kotta elé írt utasításokat is elfelejtették továbbadni a kántorok az utódoknak. Ezért helyi-zenei légkörben kell énekelni a zsoltárokat és dicséreteket, mert elvesztették lendületüket. Izraelita kántorok az ótestamentumi hangulatra még emlékeznek és továbbadják a zsoltárok ritmusát, lendületét. Némelyik táncot kíván, másik a tenger hullámzását utánozza. Ezek az ízek és utalások hol vannak? A szövegben még olvashatóak Szenci Molnár jóvoltából a dallamhoz tartozó zenei képek és utalások, hová lettek?

Rövidítenek az énekesek, főleg a világi előadóművészek, mert régiesnek találják a zsoltárokat. Idegenkednek a magyar művészek a népi-reneszánsz dallamoktól ebben az amerikanizált, zenei ízlés-ficamú világban. Az idősebbek operettes bécsi dallamvilága sem kegyes a zsoltárokhoz. A zene-szöveg kapcsolatát sem tartják énekelhetőnek a XX. század műveltségével meg­áldott művészek. Természetesen a tartalom ro­vására csonkol mindenki. Megfeledkeznek arról a lényeges tényről, hogy a gonosz ellen szóló és harcoló Igét énekelik-énekelhetnék a Dávid zsol­táraiból a Károli fordítása alapján, a Szenci által megírt versekkel.

Miért történik mindez, ha nem a történelmi mélységekben kígyózó politika az oka a zsoltárok romlásának? Talán az örökséget nem tudjuk kellő tisztelettel kezelni, vagy nem értjük, hogy a régi magyarok miként gondolkodtak múltról, jelenről és jövőről?

A régi énekek dalolásakor sokszor oly bájosan hibásnak hallik az ének. Ezért, vagy más okok miatt a mai ének, ha bájosan régiest akarunk írni, vagy előadni, akkor hasonló hibákkal ellátva már oly díszes lesz, mint az, mely régtől fogva lett. A hiba nem a régi szerzeményekben van, csak éppen a felidézett mű előadóművészei és népszerűsítői nem tudják elképzelni mai módszereikkel a korabeli ritmusképeket és az éneklő stílust és a hangszerkezelést. A két idő hangszerei, énekstílusa és legfőképp a hitnek mélysége és magassága különbözik.

A zsoltárok előadói, mert épp az előadás gyönyörűségével vannak elfoglalva, kurtítanak, hogy gördülékenyebbnek tűnjék a mű, mellyel foglalkoznak. Nagy hibát követnek el, mert elég lenne, ha a mű foglalkozna velük, mert akkor a mű lenne hallható.

Az Ige hosszú utat tett meg, tesz meg, míg szívébe zárja a hallgató s amíg az ő ajkáról is felzeng a szó. Ezért érzem szükségesnek a zsol­tárok szövegét, zenei ritmusát, igehirdető erejét, szókincsfejlesztő képességét megőriztetni a jövőnek.

Már az első világháború magyar bakái sem ismerhették a szellemi és fizikai önvédelem szakaszait, csak az Úrtól való félelem sorait. Nem kérhették zsoltáros fohásszal a Megváltó kegyelmét a világrontók elleni küzdelemben a jóra összeesküvők, mert hiányzott a mindennapi énekes-szöveg, a zsoltár, amelyben pontosan fogalmazott védő és vádbeszédet raktározott el a Mindenható a hívő embernek, ki féltette a hazát, a családját és a jövőt.

Anyanyelvünk védelme ne a trágár beszéd elítélésével és a választékosság dicséretében merüljön ki. Az anyanyelvi  mindennapi önépítés és mindennapi önvédelem megtanítása mellett az Atya nyelvét is beszélje a nemzet. Az Atya nyelvét beszélő nemzet tudja csak megfogalmazni kívánságait a szebb és igazabb, szeretetteljes életért.