2015. március 23., hétfő

Elvették a poharam és a szivarom

Megkaptam, sokat töröm a fejem, hogy mit írjak. Hasonló bajom nekem is van, illetve volt. Még ha nem is múlt el iváskényszerem, de mára semmi baj, nincs sem botrány, sem skandallum. Néha mélyre zuhanok, de kirángatom magam, valahogy, de nem körgalléros fenyővízzel, vagy a hegy levével.

Húsz évvel ezelőtt egy este megírtam egy parlamenti képviselőnek egy levelet, hogy mi a jövedéki adóval kapcsolatban az álláspontom. Nemzetközi törvények alapján az ebből befolyt iszonyatosan magas összeget az államnak csak az alkohol és a nikotin fogyasztása következményeként fellépő, keletkező betegségek megelőzésére, gyógyítására kellene költenie. Az országok többsége, különösen itt, a volt szovjet zónában, ezt a „bevételt” az állam az államháztartásba beleöntötte ezt a pénzt. JOGTALANUL. Az alkohollal és cigarettával élő emberek többsége szenvedélyük kiteljesedése, fellépése előtt az állam idiótizmusa miatt nyúlt a nyugtató, stimuláló szerekhez. Kevés az olyan ember, aki csak a jókedv és társaság kedvéért fogyasztja ezeket a szereket. A szenvedélybetegek 80-85 %-a nem tudja befolyásolni azokat a körülményeket, amit rázúdít a dilettáns, önző, műveletlen politikusok sokasága. Marad a butító szesz és következményei, a lelkiismeretfurdalás, elszegényedés és legfőképpen a betegségek sokasága, amit nem szakorvosok gyógyítanak, hanem belgyógyászok, ideggondozók, válóperes ügyvédek s közben folyik be az államkasszába a jövedéki adó és semmi sem változik. A társadalombiztosítás pénzéből minden betegséget kezelni, megelőzni lehetne, de a szenvedélybetegségek miatt fellépő szervi bajok elviszik a TB pénzét, pedig ott van az általunk "befizetett" kezelési költség. Mondanom sem kell egyetlen politikus sem merte a parlament pénzügyi, egészségvédelmi, szociális bizottságainak bemutatni kis dolgozatomat, mint állampolgári megkeresést, pedig a képviselőnek ez lenne a kötelessége.

Én attól a naptól kezdve nem iszom úgy mint régen és más füstjén füstölődöm.

Harcnak tekintem a világméretű sikkasztás ellen küzdeni.
Ez vette el poharam és szivarom.
Sajnos senki nem állt mellém.

Ha elolvastad nem kell reagálj rá, hiszen ezt magamnak találtam ki. Néha úgy érzem pótcselekvés a bennem szomjazó kisördög bosszantására, de látok erőt ebben a harcban. Járom a börtönöket, tudod, mostmár a szenvedélybetegek otthonait is felkeresem és személyes és csoportos beszélgetéseken is részt veszek. Aki még nem itta el teljesen az agyát meghallgat, hümmög, de ellenvetése nincs. Készülök egy könyvet írni. Már elkezdődött a betűvetés, amiben egy fejezet a nemzetek ellen elkövetett, politikusok által kiagyalt bűncselekményekről beszélek. Közte lesz ez a sikkasztás is.

Bátorság, Isten velünk van és a puskapor száraz!

Ölellek

Dinnyés Jóska

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése